A finn, dán és az angol nyelv elsajátítása autodidakta módon
2013. május 25., szombat
Így kell profin lyukra futni
Ha valaki azt hinné, most egy sport bejegyzés következik, téved. Nem,nem erről van szó, hanem a kudarc beismeréséről. Hogy az elmúlt hetem nem úgy alakult, ahogy terveztem, az egyértelmű. Hogy ennek a nyelvtanulás látta kárát, szintén.
Összegezni akartam a múlt heti táblázatot (jézus, eltelt egy hét!), de nem sok értelmét látom. A rengeteg munka- minimális szabadidő szokásos tengelyében vergődve elvesztem a túl sok tanulni valóban. Ésszerű lenne csökkenteni a kiszabott feladatokat, de azt sem tehetem meg. Haladnom kell, mert szorít a határidő. Ismerős.
Mit tehetek? Hagyok még egy hetet a múlt heti terveknek, újra tervezem az időmenedzsment általam használt módszereit,hogy még hatékonyabban segítsék munkámat,és kiszórom a felesleges időtöltéseket, helyettük pedig besuvasztok még több tanulást.
Amire viszont a tervezettnél is több energiát fordítottam: szöveghallgatás, szókártyázás. Ezek egész jól mentek munka közben is, úgyhogy azért nem teljesen negatív a mérleg. A semminél több, de a valaminél kevesebb.
Szóval még egyszer restart, lássuk, mi sül ki a dologból. Ha semmi, akkor valamit nagyon eltoltam. Az pedig nem lehetséges
2013. május 17., péntek
És a főnix feltámad hamvaiból
Valahogy nem akar megszűnni ez a blog...Időről-időre eszembe jut, hogy kellene írnom, aztán az, hogy hagyni kellene a fenébe, úgy sem olvassa senki. Aztán felrémlik, hogy nem is mások miatt van ez az egész. Aztán az is eszembe jut, hogy egy valamivel nem rendelkezem túlzottan mostanában: az idővel. Ez egy olyan luxus, aminek pazarlása nem engedhető meg nekem.
Miért is nem? Első és legfontosabb érv, hogy augusztusban TOEFL vizsgát teszek, aminek megszerzése élet-halál kérdése. Pont.
Aztán ott a dán, amiből ismét vizsgázom a nagyon közeli jövőben, és még lesz egy vizsgám a nyári szünet előtt, hogy aztán augusztusban újult erővel lépdeljek a középfok ösvényén tovább. Igen, itt tartok most, már egész jól elboldogulok dánul is, a kiejtésem is nagyon rendben van (anyanyelvűek erről újra és újra biztosítanak, szuper). Szókincsbővítés folyamatban, ez a legfontosabb jelenleg.
Szóval továbbra is fut párhuzamosan a két nyelv fejlesztése, ez viszont nem kevés időt vesz igénybe egyéb elfoglaltságaim mellett, úgy, mint például egy hónap múlva a félmaraton lefutása (viszont a felkészüléssel töltött idő remekül hasznosítható egyben nyelvtanulásra is. Fegyelem kérdése az egész, nem igaz?).
Mivel már bő fél éve ígértem egy hétre lebontott nyelvtanulási tervezetet, hát most pótolom, better later than never, ugyebár...Annyit elöljáróban hozzátennék, hogy a heti terveimben nem szerepelnek óránkénti lebontások, mert mint minden embernek, nekem is gyakran keresztül húzzák a számításaim előre nem látható tényezők. És ha óráról-órára lenne minden betervezve, hamar feladnám az egészet. Ezért inkább csak azt határozom már meg, mit kell aznap teljesíteni, a mikor kérdést pedig improvizálom.
Az angollal még megengedőbb vagyok, ott egy hétre előre meghatározom, hogy milyen feladatokat, milyen anyagrészeket kell teljesítenem, aztán, ahogy időm engedi, szépen beosztom. Egy feltétel van: az egy heti penzumot maradéktalanul teljesítenem kell!!!
Lássuk:
És akkor az angol, kevésbé rendezett formában, íme, egy heti penzum:
- Oxford word skill (első 20 lecke, ismétlés, hiányosságok pótlása)
- Cambridge English Voc. in Use (első 20 lecke, ismétlés, hiányosságok pótlása)
- Oxford angol nyelvtan (első 25 lecke, ismétlés, gyakorlás)
- Scientific American magazin (2011. 35. szám) feldolgozása, elolvasása, ismeretlen kifejezések kigyűjtése, szókártya
- 5 cikk az 5 perc angol magazinból (+ hanganyag)
- 100 szókártya megtanulása, rögzítése (ellenőrzés is)
- CNN: naponta 30-60 perc (vagy napi egy film/sorozat rész: kifejezések kiírásával)
Egy hét múlva hozom a frissített táblázatot, melyben látszik majd, hogy ténylegesen miből mennyit csináltam, vagyis készül a nyelvtanulási napló. Óra indul....
Miért is nem? Első és legfontosabb érv, hogy augusztusban TOEFL vizsgát teszek, aminek megszerzése élet-halál kérdése. Pont.
Aztán ott a dán, amiből ismét vizsgázom a nagyon közeli jövőben, és még lesz egy vizsgám a nyári szünet előtt, hogy aztán augusztusban újult erővel lépdeljek a középfok ösvényén tovább. Igen, itt tartok most, már egész jól elboldogulok dánul is, a kiejtésem is nagyon rendben van (anyanyelvűek erről újra és újra biztosítanak, szuper). Szókincsbővítés folyamatban, ez a legfontosabb jelenleg.
Szóval továbbra is fut párhuzamosan a két nyelv fejlesztése, ez viszont nem kevés időt vesz igénybe egyéb elfoglaltságaim mellett, úgy, mint például egy hónap múlva a félmaraton lefutása (viszont a felkészüléssel töltött idő remekül hasznosítható egyben nyelvtanulásra is. Fegyelem kérdése az egész, nem igaz?).
Mivel már bő fél éve ígértem egy hétre lebontott nyelvtanulási tervezetet, hát most pótolom, better later than never, ugyebár...Annyit elöljáróban hozzátennék, hogy a heti terveimben nem szerepelnek óránkénti lebontások, mert mint minden embernek, nekem is gyakran keresztül húzzák a számításaim előre nem látható tényezők. És ha óráról-órára lenne minden betervezve, hamar feladnám az egészet. Ezért inkább csak azt határozom már meg, mit kell aznap teljesíteni, a mikor kérdést pedig improvizálom.
Az angollal még megengedőbb vagyok, ott egy hétre előre meghatározom, hogy milyen feladatokat, milyen anyagrészeket kell teljesítenem, aztán, ahogy időm engedi, szépen beosztom. Egy feltétel van: az egy heti penzumot maradéktalanul teljesítenem kell!!!
Lássuk:
Péntek
|
Szombat
|
Vasárnap
|
Hétfő
|
Kedd
|
Szerda
|
Csütörtök
| |
V-bagland støtter regeringens dagpengeudspil (cikk feldolgozása,
hasznos kifejezések kigyűjtése, szókártya)
|
1.-15. øvelse:
hallás utáni szövegértés
|
Pénteki cikk + sorozat első része: saját szavakkal 5-10
mondatban a lényeget
|
Sorozat 2.-5. részének
összefoglalása saját szavaimmal
|
Max Manus (film, dán felirattal)
|
Cikk: BT.dk
|
5 új kifejezés
szókártyáról
| |
Forbrydelsen (sorozat, 1.
rész. Dán szinkron, dán felirattal. Fontosabb kifejezések kigyűjtése)
|
5 új kifejezés
szókártyáról
|
Et kys: befejezni a könyvet
|
Christopher og Medina:
Kærligheden blomstrer
(Her og Nu, cikk)
|
Gyakorlás: flertal
|
5 új kifejezés
szókártyáról
|
30-50. øvelse
|
|
Et kys: a könyv első 15
oldala
|
Et kys: 20 oldal
|
Forbrydelsen4.-5.rész
|
Könyv: első 15 oldal
|
5 új kifejezés
szókártyáról
|
Könyv: 15 oldal
|
Könyv: 20 oldal
|
|
5 új kifejezés szókártyáról
|
Forbrydelsen 2.-3.
rész
|
16.-25 øvelse
|
26.-30.
øvelse
|
Interjú készítés: szabadidő
|
Egy dán műsor a TV-ben
|
Egy dán műsor a TV-ben
|
|
Nyelvtan: substantiver: ubestemt,
bestemt
|
Gyakorlás: ubestemt,bestemt
|
nyelvtan: flertal
|
Könyv: 10 oldal
|
És akkor az angol, kevésbé rendezett formában, íme, egy heti penzum:
- Oxford word skill (első 20 lecke, ismétlés, hiányosságok pótlása)
- Cambridge English Voc. in Use (első 20 lecke, ismétlés, hiányosságok pótlása)
- Oxford angol nyelvtan (első 25 lecke, ismétlés, gyakorlás)
- Scientific American magazin (2011. 35. szám) feldolgozása, elolvasása, ismeretlen kifejezések kigyűjtése, szókártya
- 5 cikk az 5 perc angol magazinból (+ hanganyag)
- 100 szókártya megtanulása, rögzítése (ellenőrzés is)
- CNN: naponta 30-60 perc (vagy napi egy film/sorozat rész: kifejezések kiírásával)
Egy hét múlva hozom a frissített táblázatot, melyben látszik majd, hogy ténylegesen miből mennyit csináltam, vagyis készül a nyelvtanulási napló. Óra indul....
2012. december 30., vasárnap
Nyelvtanulási stratégia
Eljött ennek az évnek is a vége, és a statisztikák alapján egyre többen szeretnének finnül tanulni. Van is elképzelésem róla, miért, de ez ebből a szempontból nem releváns. De ígérem, a közeljövőben én is visszatérek a finn tanuláshoz, és akkor erről is több szó lesz itt a blogon. Tudom, a bejegyzések száma lehetne több is, de őszintén szólva, irtó kevés időm van. A nyelviskola heti háromszor 4 órát vesz el az életemből, mellette ott az angol, a munkám, és most még egy másik projekten is dolgozom, ami még titok. De nagy fába vágtam azt a bizonyos fejszémet, nem titkolom.
Az év vége nálam az összegzés jegyében telik, és persze a tervezgetés is szorosan kapcsolódik a személyiségemhez :D Nincs ez most sem másként, igyekszem levonni a tanulságokat, és jövőre máshogy csinálni. A nyelvtanulásom alapvetően jól halad, kicsit nagyobb erőfeszítéseket azonban nem ártana bele tennem, és a szótanulásra fordított időt jelentősen megnövelnem.
Mi a legjobb módja az eredményesség növelésének? Nálam a stratégia készítése mindenképpen beválik. Csak úgy, belevágni, aztán várni, hogy legyen is valami belőle...a nyelvtanulási folyamatnak tervezettnek, szervezettnek és mérhetőnek kell lennie. Az új év pedig általában a fogadalmakról szól, miért is ne lehetne ezt is belevonni?
Én személy szerint oda vagyok a táblázatokért, lefűzhető, szerkeszthető célokért, tervekért :) Először készítek egy általános, 2013-ra vonatkozó tervezetet. Elsősorban kitűzöm a negyedéves célokat (mint például: márciusra 1000 szavas aktív dán szókészlet, angol TOEFL nyelvvizsga stb.), aztán jön a havi lebontás (pl. havonta egy könnyített dán olvasmány a szintemnek megfelelően, két angol nyelvű film angol felirattal vagy anélkül stb.), majd jöhet a heti lebontás. Aki nagyon ráér, megcsinálhatja napi szinten is, ám ezt kevésbé javaslom, úgysem fog sikerülni betartani, a napi terv nem elég rugalmas, és ha borul a napi rend, az sikertelenség érzéshez, frusztrációhoz, és a "francba,ezt most már hagyom a fenébe" krízishez vezet. Egyszerűbb, ha a napi terv keretében csak azt határozzuk meg, hogy pl. 15 perc tanulókártya készítés, ismétlés, feladatmegoldás lesz terítéken...ízlés szerint.
Azoknak, akik frászt kapnak az ilyen fajta tervezgetéstől, túlszabályozástól, ez a lépés kihagyható, ám stratégiára akkor is szükség van. Legalább negyedéves célkitűzésekkel, és fontos, hogy valamilyen formában mérjük is a haladást! Rám most januártól pl. havonta egy TOEFL angol nyelvvizsga példafeladat megoldása vár.
Tehát összegezve: a nyelvtanulás során szükség van egy jól felépített stratégiára, az eredmények mérésére, és nekünk, mint hadvezéreknek, be kell vennünk az adott nyelv várát! Ez pedig csak úgy, bele a vakvilágba módon nem fog menni. Tessék terveket készíteni, még akkor is, ha nem ragaszkodunk annak minden egyes pontjához (nem is kell), de legalább lesz egy mankónk, amire támaszkodhatunk!
Boldog, tanulásban gazdag új évet mindenkinek! :)
Az év vége nálam az összegzés jegyében telik, és persze a tervezgetés is szorosan kapcsolódik a személyiségemhez :D Nincs ez most sem másként, igyekszem levonni a tanulságokat, és jövőre máshogy csinálni. A nyelvtanulásom alapvetően jól halad, kicsit nagyobb erőfeszítéseket azonban nem ártana bele tennem, és a szótanulásra fordított időt jelentősen megnövelnem.
Mi a legjobb módja az eredményesség növelésének? Nálam a stratégia készítése mindenképpen beválik. Csak úgy, belevágni, aztán várni, hogy legyen is valami belőle...a nyelvtanulási folyamatnak tervezettnek, szervezettnek és mérhetőnek kell lennie. Az új év pedig általában a fogadalmakról szól, miért is ne lehetne ezt is belevonni?
Én személy szerint oda vagyok a táblázatokért, lefűzhető, szerkeszthető célokért, tervekért :) Először készítek egy általános, 2013-ra vonatkozó tervezetet. Elsősorban kitűzöm a negyedéves célokat (mint például: márciusra 1000 szavas aktív dán szókészlet, angol TOEFL nyelvvizsga stb.), aztán jön a havi lebontás (pl. havonta egy könnyített dán olvasmány a szintemnek megfelelően, két angol nyelvű film angol felirattal vagy anélkül stb.), majd jöhet a heti lebontás. Aki nagyon ráér, megcsinálhatja napi szinten is, ám ezt kevésbé javaslom, úgysem fog sikerülni betartani, a napi terv nem elég rugalmas, és ha borul a napi rend, az sikertelenség érzéshez, frusztrációhoz, és a "francba,ezt most már hagyom a fenébe" krízishez vezet. Egyszerűbb, ha a napi terv keretében csak azt határozzuk meg, hogy pl. 15 perc tanulókártya készítés, ismétlés, feladatmegoldás lesz terítéken...ízlés szerint.
Azoknak, akik frászt kapnak az ilyen fajta tervezgetéstől, túlszabályozástól, ez a lépés kihagyható, ám stratégiára akkor is szükség van. Legalább negyedéves célkitűzésekkel, és fontos, hogy valamilyen formában mérjük is a haladást! Rám most januártól pl. havonta egy TOEFL angol nyelvvizsga példafeladat megoldása vár.
Tehát összegezve: a nyelvtanulás során szükség van egy jól felépített stratégiára, az eredmények mérésére, és nekünk, mint hadvezéreknek, be kell vennünk az adott nyelv várát! Ez pedig csak úgy, bele a vakvilágba módon nem fog menni. Tessék terveket készíteni, még akkor is, ha nem ragaszkodunk annak minden egyes pontjához (nem is kell), de legalább lesz egy mankónk, amire támaszkodhatunk!
Boldog, tanulásban gazdag új évet mindenkinek! :)
2012. december 11., kedd
Prezentáljunk idegen nyelven!
Gondoltál már arra, hogy angolul készíts, és ne adj Isten, elő is adj egy prezentációt? Ugye, hogy nem? A legtöbb embert már attól is a frász töri ki, ha magyarul kell ezt megtennie. Kiállni egy csomó ember elé, és értelmes mondatokat kipréselni magunkból, miközben lever a víz, mert mindenki minket néz. És közben még angolul, németül, dánul, kínaiul, vagy ki tudja, milyen nyelven is kell ezt megtenni.
Pedig nagyon jó gyakorlat ám, több szempontból is. Meg kell mondjam, nekem speciel az egyik kedvenc feladatom volt mindig is: prezentálni.
Épp a napokban tartottam egy előadást dánul Magyarországról. Megsúgom, hogy akkor kerültem át egy magasabb szintű csoportba, én voltam az egyetlen a friss modulvizsgámmal, aki még éppen csak, hogy belekezdett az új kurzuskönyvbe. Viszont nyelvet tanulni hatékonyan szerintem úgy lehet, ha magasabbra tesszük a lécet, és nem ijedünk meg a kihívásoktól. Úgyhogy egy szem újként azonnal le is csaptam a lehetőségre, és feliratkoztam a listára: prezentálni szeretnék. Nem volt tolongás, gondolom nem kell mondanom. Én voltam az egyetlen jelentkező.
Röpke 5 óra alatt meg is született az előadás anyaga, amit másnap nagy sikerrel elő is adtam, sok dicséretet zsebeltem be, többek között a tanárét is, aki elkönyvelte, hogy legalább olyan szinten vagyok most, mint a csoport haladóbb tagjai.
Miért is jó prezentálni, idegen nyelven? Egyrészt önbizalmat ad a siker, ugyebár. Másrészt egy adott téma köré csoportosítva rengeteg új szót, kifejezést tanulhatunk meg. Javítja a beszédkészségünket, ugyanis vázlatos anyagból kiindulva nekünk kell élő szóban felépíteni az előadást. Emellett folyékonyabbá is válik a beszédünk, és mivel- jó esetben- arra koncentrálunk, hogy ne égjünk be, nem is fogunk annyit a nyelvtanon agyalni. Én például mindig a folyékonyabb beszédre koncentrálok ilyenkor, és nem akadok fenn a nyelvtani apróságokon. Sokkal helyesebben is beszélek így. Érdekes, nem?
De mitől is lesz jó egy prezentáció?
1. Legyen tömör: a lényeg nem az, hogy felolvasást tartsunk. Egyrészt, a hallgatóság jó eséllyel be fog aludni, és/vagy menekülőre fogja a dolgot, ha meglátja, hogy méteres szövegeket illesztünk a ppt-be. Másrészt nem túl életszagú, ha nekiállunk felolvasni a google fordító vagy idegen nyelvű wikipedia által megalkotott szövegeket, igaz? Fontos tehát a vázlatosság, a többinek a fejünkben kell meglennie, vagy esetleg, ha ragaszkodsz hozzá, kis jegyzetek formájában a papírodon, amit a kezedben tartasz. Én ezt nem szoktam használni, csak akadályoz.
2. Kulcsmondatok: használjunk olyan szavakat, melyek köré fel tudjuk építeni a mondanivalónkat. Lehet az egy-egy szó, de akár egy-egy egyszerűbb mondat. A lényeg, hogy csak támpontot adjanak, a többit meg majd szóban összeállítjuk
3. Képek: én szeretek képeket is használni, lehet róluk beszélni, illetve nálam kulcsszavakként működnek: eszembe jut róluk a lényeg, amit szeretnék
4. Fordítás: csak olyan szavakat, fogalmakat használjunk, aminek tudjuk a jelentését, az ismeretlenekből túl sok ne legyen, hacsak nem áll rendelkezésünkre túl sok idő, hogy megtanuljuk azokat. Ha túl sok idegen szót használunk, az előadás közben folyamatosan azon fogunk agyalni, hogy mit is jelent, mi is volt az, amit mondani akartunk?
5. Próbáljuk el: ha nagyon izgulunk, kérjünk meg valakit, aki segít gyakorolni. Adjuk elő neki a prezentációt.
Összességében véve nagyon jó módszernek tartom nyelvtanuláshoz a prezentálást. Ha nem is fenyeget minket ennek a réme a közeljövőben, nyugodtan beépíthetjük a nyelvtanulási folyamatunkba. Kérjük meg az angol tanárunkat, hogy készítsen fel minket egy ilyen feladatra, vagy épp készítsünk magunktól egyet a következő foglalkozásra. Vagy egy ismerősnek, rokonnak, aki esetleg még tud is angolul (tán még nálunk is jobban, így korrigálhat is a VÉGÉN! Ne közben, mert az hangulatgyilkos). Lényeg a lényeg, hogy próbáljátok ki, használjátok ezt a remek eszközt, különösen akkor, ha nem mertek beszélni, gondot okoz a kommunikáció! Ezt a problémát csak gyakorlással lehet leküzdeni.
Pedig nagyon jó gyakorlat ám, több szempontból is. Meg kell mondjam, nekem speciel az egyik kedvenc feladatom volt mindig is: prezentálni.
Épp a napokban tartottam egy előadást dánul Magyarországról. Megsúgom, hogy akkor kerültem át egy magasabb szintű csoportba, én voltam az egyetlen a friss modulvizsgámmal, aki még éppen csak, hogy belekezdett az új kurzuskönyvbe. Viszont nyelvet tanulni hatékonyan szerintem úgy lehet, ha magasabbra tesszük a lécet, és nem ijedünk meg a kihívásoktól. Úgyhogy egy szem újként azonnal le is csaptam a lehetőségre, és feliratkoztam a listára: prezentálni szeretnék. Nem volt tolongás, gondolom nem kell mondanom. Én voltam az egyetlen jelentkező.
Röpke 5 óra alatt meg is született az előadás anyaga, amit másnap nagy sikerrel elő is adtam, sok dicséretet zsebeltem be, többek között a tanárét is, aki elkönyvelte, hogy legalább olyan szinten vagyok most, mint a csoport haladóbb tagjai.
Miért is jó prezentálni, idegen nyelven? Egyrészt önbizalmat ad a siker, ugyebár. Másrészt egy adott téma köré csoportosítva rengeteg új szót, kifejezést tanulhatunk meg. Javítja a beszédkészségünket, ugyanis vázlatos anyagból kiindulva nekünk kell élő szóban felépíteni az előadást. Emellett folyékonyabbá is válik a beszédünk, és mivel- jó esetben- arra koncentrálunk, hogy ne égjünk be, nem is fogunk annyit a nyelvtanon agyalni. Én például mindig a folyékonyabb beszédre koncentrálok ilyenkor, és nem akadok fenn a nyelvtani apróságokon. Sokkal helyesebben is beszélek így. Érdekes, nem?
De mitől is lesz jó egy prezentáció?
1. Legyen tömör: a lényeg nem az, hogy felolvasást tartsunk. Egyrészt, a hallgatóság jó eséllyel be fog aludni, és/vagy menekülőre fogja a dolgot, ha meglátja, hogy méteres szövegeket illesztünk a ppt-be. Másrészt nem túl életszagú, ha nekiállunk felolvasni a google fordító vagy idegen nyelvű wikipedia által megalkotott szövegeket, igaz? Fontos tehát a vázlatosság, a többinek a fejünkben kell meglennie, vagy esetleg, ha ragaszkodsz hozzá, kis jegyzetek formájában a papírodon, amit a kezedben tartasz. Én ezt nem szoktam használni, csak akadályoz.
2. Kulcsmondatok: használjunk olyan szavakat, melyek köré fel tudjuk építeni a mondanivalónkat. Lehet az egy-egy szó, de akár egy-egy egyszerűbb mondat. A lényeg, hogy csak támpontot adjanak, a többit meg majd szóban összeállítjuk
3. Képek: én szeretek képeket is használni, lehet róluk beszélni, illetve nálam kulcsszavakként működnek: eszembe jut róluk a lényeg, amit szeretnék
4. Fordítás: csak olyan szavakat, fogalmakat használjunk, aminek tudjuk a jelentését, az ismeretlenekből túl sok ne legyen, hacsak nem áll rendelkezésünkre túl sok idő, hogy megtanuljuk azokat. Ha túl sok idegen szót használunk, az előadás közben folyamatosan azon fogunk agyalni, hogy mit is jelent, mi is volt az, amit mondani akartunk?
5. Próbáljuk el: ha nagyon izgulunk, kérjünk meg valakit, aki segít gyakorolni. Adjuk elő neki a prezentációt.
Összességében véve nagyon jó módszernek tartom nyelvtanuláshoz a prezentálást. Ha nem is fenyeget minket ennek a réme a közeljövőben, nyugodtan beépíthetjük a nyelvtanulási folyamatunkba. Kérjük meg az angol tanárunkat, hogy készítsen fel minket egy ilyen feladatra, vagy épp készítsünk magunktól egyet a következő foglalkozásra. Vagy egy ismerősnek, rokonnak, aki esetleg még tud is angolul (tán még nálunk is jobban, így korrigálhat is a VÉGÉN! Ne közben, mert az hangulatgyilkos). Lényeg a lényeg, hogy próbáljátok ki, használjátok ezt a remek eszközt, különösen akkor, ha nem mertek beszélni, gondot okoz a kommunikáció! Ezt a problémát csak gyakorlással lehet leküzdeni.
2012. október 21., vasárnap
Egyszerű nyelvtanulási módszer képek segítségével
Szerintem az eddig általam leírtakkal nagy titkokat nem árultam el senkinek, de nem is ez volt a célom. A spanyol viaszt már sokan feltalálták előttem, inkább csak azt szeretném, ha e blog keretein belül össze lennének foglalva olyan ötletek, tippek és módszerek, melyeket mindenki beépíthet a tanulási folyamatába. Többször gondoltam rá egyébként, hogy felfüggesztem a blogot, mert végül is mi értelme, időm is kevés, meg amúgy is. De mikor épp ezen agyalok, mindig jön egy e-mail, amiben valaki leírja, hogy talált számára hasznosítható ötleteket, és amúgy jó a blog, csak így tovább. Úgyhogy egyelőre nem adom fel, mérhetetlenül kevés időm ellenére álljon itt egy újabb poszt. Aztán megyek vissza dánt és angolt tanulni, hogy legyen miről írni :)
Na szóval, akkor. Csapjunk a képek közé. Nem tudom, próbálta-e már valaki a következőt, én igen, és jónak tartottam. Persze ez leginkább kezdő szinten működik, én a dán tanulás során szoktam alkalmazni ezt a módszert. Vegyük alapul például ezt a képet:
Na szóval, akkor. Csapjunk a képek közé. Nem tudom, próbálta-e már valaki a következőt, én igen, és jónak tartottam. Persze ez leginkább kezdő szinten működik, én a dán tanulás során szoktam alkalmazni ezt a módszert. Vegyük alapul például ezt a képet:
Ránézésre semmi extra, mégis sokat lehet belőle tanulni. Fogjunk egy darab papírt, és írjunk fel minél több IGÉT a képről. Haladóknak mehet angolul, aztán lehet fordítani a célnyelvre. Aki "csak" angolul tanul, annak is értelemszerű a feladat szerintem. Tehát a lehető legtöbb igét gyűjtsük össze, majd fordítás után ALKOSSUNK MONDATOKAT a kiszótárazott szavakkal. A legjobb az lenne, ha a szavak jelentésénél megnéznénk azt is, hogy milyen kifejezések léteznek ezekkel kapcsolatban, és egy füst alatt azok is mennének a papírunkra. Később persze mindenből KÖTELEZŐ szókártyákat gyártani. Ezt gondolom nem is kell mondanom, igaz? :)
Vagy nézzük mondjuk ezt a képet:
A feladat: minél több főnevet, tárgyat gyűjteni, mondatokba foglalni, hangosan (ha egyedül tanulunk, akkor is) kimondani, esetleg leírni (hogy valaki, aki okosabb nálunk, lektorálhassa a későbbiek során). Itt is kötelező a szótárhasználat és a szókártya gyártás. Ne felejtsük el főneveknél kiírni az esetleges névelőket, többesszámokat (dán, német és társai esetén), később hálásak leszünk magunknak, hogy nem spóroltuk le azt a plusz kis időt. Komolyan mondom, én pl. a mai napig emlékszem ennek köszönhetően egy rakás német főnév egyes-, többesszámára, névelőjére...
De ugyanez mehet melléknevek, határozószók és még sorolhatnám, mik gyűjtögetésének céljából. Haladóknak is jó a feladat szerintem, mert ugye, mint tudjuk, nyelvvizsga feladat egy képről beszélni. Tehát ha mondjuk én már ismerem a képen látható összes szót, akkor viszont lehet gyűjtögetni kifejezéseket. És beszélni, beszélni, beszélni.
A net tele van nyelvtanulók számára ügyesen hasznosítható dolgokkal, tessék használni, google a barátunk! De tényleg (mondjuk a google fordítót azért hanyagoljuk, ha hitelesek szeretnénk maradni). Millió képet találhatunk, melyeket beépíthetünk a tanulási folyamatunkba. Hajrá, és ha van a témához fűződő ötlet, vélemény...várom szeretettel :)
Ja, és itt egy remek oldal, ahonnan én pl. háttereket töltögetek, de sok jó kép van fent, amelyeket használhatunk gyakorláshoz:
2012. szeptember 22., szombat
Megszállott és elszánt nyelvtanulóknak egyaránt
Ha a fenti kategóriák egyikébe sem tartozol, akkor sem válhat hátrányodra, amit most itt leírok. Na jó, azért valljuk be, ehhez kell idő, kedv és szerintem megszállottság is, mert egy idő után kicsit unalmassá válhat. Hacsak nem vagy nyelvb.zi, és nem gondolod azt magadról, hogy ez az egyik hobbid. Mármint a nyelvtanulás. Mint nekem. De szerintem ezzel azért nem vagyok egyedül.
Na szóval akkor. Az elmúlt hetekben érdekes ellentétre bukkantam a hazai és a dán nyelvoktatás terén. Míg nekem otthon állandóan azt sulykolták a kicsi kis buksimba, hogy a szótárazás nem olyan fontos, és ne kapaszkodj a szótáradba, itt egyenesen azt tartják, hogy a szótár Isten ajándéka. Igen, így, nagy betűvel. A szótár jó, a szótár a barátod.
Miért is? Hát elsősorban azért, mert igen kicsi rá az esélyed, hogy a csoportodban legyen még egy veled egyező anyanyelvű, aki egy-egy fontos szó, kifejezés jelentését el tudja magyarázni, ha esetleg az angol-dán magyarázatot nem értenéd. Annak meg egyenesen nullával egyenlő az esélye, hogy a tanárod beszéljen magyarul. Ugye, ugye? Mondom én.
Itt tehát nem, hogy el akarták volna fojtani a szótárazási kényszeremet (bizony, nekem olyanom is van), hanem még bátorítottak is, hogy bontakozzak ki. Megtettem. Először is vadul kutattam egy otthon megvehető dán-magyar szótárt (nem magyar-dánt, hahó!), de rá kellett döbbennem, hogy az így nem igazán létezik, vagy már nem lehet kapni. Ekkor jött a döbbenet: a nyelviskola könyvtárában egyenesen 7 példány is létezik belőle. Még dán-hindi szótáruk is van, úgyhogy semmi akadálya nem lehet annak, ha tanulni akarsz :) Csak te magad, de ugye ez már megint egy másik kérdéskör.
Tehát szótár pipa, van dán-angol is, ha esetleg unatkoznék (nem szoktam). Mivel az angolnál már elkövettem azt a hibát, hogy nem voltam elég alapos, és tojtam a kifejezések megtanulására, így a dánnál ugyanezt nem akartam elkövetni.
A lényeg tehát, hogy leckénként, mikor szótárazom az ismeretlen szavakat, akkor megpróbálom a lehető legtöbb kontextusban kiírni a jelentést, illetve a szóval kapcsolatos kifejezéseket is szókártyára vetni. Hosszadalmas, pepecselős munka, és megtanulni is sok idő, de mennyivel jobb, ha komplett kifejezés tár áll rendelkezésemre kommunikálás közben, nem igaz? Persze annak érdekében, hogy ne lepjen be a sok- egyelőre- felesleges tanulnivaló, igyekszem pusztán azokra koncentrálni, amelyeket most hasznosnak vélek. Ergo például mezőgazdasággal kapcsolatos kifejezéseket nem igazán tanulok meg egyelőre, viszont mindent, ami gyerekekkel kapcsolatos, azt igen. Később jöhet a mezőgazdaság is, most azonban prioritások vannak.
Ez szerintem nagyon fontos! Ezért sem szeretem a mások által összeállított szószedeteket használni. Mert azok egyrészt nem személyre szabottak, másrészt meg ugyebár kinek mi a fontos. Mert ugye jó lenne, ha valamilyen formában érdekelne is, amit tanulok. A lényeg tehát: készíts magadnak saját szószedetet, saját gondolattérképet, saját szókártyákat, mindent, ami neked, személy szerint érdekes, hasznos, és használható! Mert úgy fog igazán megmaradni, és a későbbiek során könnyebben előrántható válik az agyad mélyéről, ha van kötődés közted és a kifejezések, szavak között. Mondjuk az, hogy te készítetted, gyűjtötted, rendszerezted őket. A saját szisztémád alapján.
Ennyi, és nem több, de ezzel rengeteg időt spórolhatsz meg a későbbiek során.
Na szóval akkor. Az elmúlt hetekben érdekes ellentétre bukkantam a hazai és a dán nyelvoktatás terén. Míg nekem otthon állandóan azt sulykolták a kicsi kis buksimba, hogy a szótárazás nem olyan fontos, és ne kapaszkodj a szótáradba, itt egyenesen azt tartják, hogy a szótár Isten ajándéka. Igen, így, nagy betűvel. A szótár jó, a szótár a barátod.
Miért is? Hát elsősorban azért, mert igen kicsi rá az esélyed, hogy a csoportodban legyen még egy veled egyező anyanyelvű, aki egy-egy fontos szó, kifejezés jelentését el tudja magyarázni, ha esetleg az angol-dán magyarázatot nem értenéd. Annak meg egyenesen nullával egyenlő az esélye, hogy a tanárod beszéljen magyarul. Ugye, ugye? Mondom én.
Itt tehát nem, hogy el akarták volna fojtani a szótárazási kényszeremet (bizony, nekem olyanom is van), hanem még bátorítottak is, hogy bontakozzak ki. Megtettem. Először is vadul kutattam egy otthon megvehető dán-magyar szótárt (nem magyar-dánt, hahó!), de rá kellett döbbennem, hogy az így nem igazán létezik, vagy már nem lehet kapni. Ekkor jött a döbbenet: a nyelviskola könyvtárában egyenesen 7 példány is létezik belőle. Még dán-hindi szótáruk is van, úgyhogy semmi akadálya nem lehet annak, ha tanulni akarsz :) Csak te magad, de ugye ez már megint egy másik kérdéskör.
Tehát szótár pipa, van dán-angol is, ha esetleg unatkoznék (nem szoktam). Mivel az angolnál már elkövettem azt a hibát, hogy nem voltam elég alapos, és tojtam a kifejezések megtanulására, így a dánnál ugyanezt nem akartam elkövetni.
A lényeg tehát, hogy leckénként, mikor szótárazom az ismeretlen szavakat, akkor megpróbálom a lehető legtöbb kontextusban kiírni a jelentést, illetve a szóval kapcsolatos kifejezéseket is szókártyára vetni. Hosszadalmas, pepecselős munka, és megtanulni is sok idő, de mennyivel jobb, ha komplett kifejezés tár áll rendelkezésemre kommunikálás közben, nem igaz? Persze annak érdekében, hogy ne lepjen be a sok- egyelőre- felesleges tanulnivaló, igyekszem pusztán azokra koncentrálni, amelyeket most hasznosnak vélek. Ergo például mezőgazdasággal kapcsolatos kifejezéseket nem igazán tanulok meg egyelőre, viszont mindent, ami gyerekekkel kapcsolatos, azt igen. Később jöhet a mezőgazdaság is, most azonban prioritások vannak.
Ez szerintem nagyon fontos! Ezért sem szeretem a mások által összeállított szószedeteket használni. Mert azok egyrészt nem személyre szabottak, másrészt meg ugyebár kinek mi a fontos. Mert ugye jó lenne, ha valamilyen formában érdekelne is, amit tanulok. A lényeg tehát: készíts magadnak saját szószedetet, saját gondolattérképet, saját szókártyákat, mindent, ami neked, személy szerint érdekes, hasznos, és használható! Mert úgy fog igazán megmaradni, és a későbbiek során könnyebben előrántható válik az agyad mélyéről, ha van kötődés közted és a kifejezések, szavak között. Mondjuk az, hogy te készítetted, gyűjtötted, rendszerezted őket. A saját szisztémád alapján.
Ennyi, és nem több, de ezzel rengeteg időt spórolhatsz meg a későbbiek során.
2012. szeptember 21., péntek
Intenzív dán kurzusról jelentem
Mindig elképedek, mikor ide belépek, hogy milyen ritkán írok valójában. Pedig annyi, de annyi ötlet és terv van a fejemben. Csak az időhiány, na, azzal nem tudok mit kezdeni. Egyszer talán sikerül a kis füzetszéli jegyzeteket, ötletmorzsákat bejegyzések formájába önteni. Remélem, mert talán hasznosak lehetnek.
A dán tanfolyam már lassan egy hónapja tart, heti 5x3 órában, ami jóval intenzívebb, mint kellene. Ha a lényeg az, hogy iszonyú gyorsan érjünk a könyv végére, akkor jó.De ha az , hogy az abban foglaltakat el is sajátítsuk, akkor már nem annyira.
Magát a képzést, az alkalmazott módszereket nagyon szeretem. Azt már kevésbé, hogy nincs idő a gyakorlásra (hacsak valaki nem főállásban foglalkozik ezzel, és tanul még az iskola után is). A siker érdekében tehát redukálom az óraszámot, ezzel egyenes arányban pedig növelem az itthoni, vagyis autodidakta tanulás mértékét. Erre azért is szükség van, mert egyrészt angolul tanulom a dánt (és az angolomat is fejlesztenem kell), másrészt a saját tempóm kicsit más. Nem lassabb, csak más. Én jobb szeretek elmélyülni egy-egy témában, alaposabban kielemezve, és begyakorolva a dolgokat. Hülyeség? Lehet, de nekem így esik jól.
Vegyük például a mostani projekt egyik részét: el kell olvasnunk egy (kezdők számára lebutított) rövidke kis könyvet. Erre elvileg volt úgy kb 2 napunk, majd megbeszéltük, hogy mit olvastunk, és válaszoltunk pár kérdésre. Én ezt egészítettem ki az alábbiakkal:
- fontosabb szavak, kifejezések, mondatok kiszótározása (a lényeg a fontos jelzőn van), fordítása angolra (!) (és párhuzamosan a magyar szótár használata is, mert a főnevek többesszáma, illetve a határozatlan névelők beazonosítása így történhetett meg, mivel sikeresen hoztam haza egy erre nem alkalmas dán-angol szótárt)
- Nyelvtani szerkezetek felismerése, kimazsolázása (szigorúan az eddig tanultak alapján, illetve azok gyakorlása céljából)
- A story rövid elmesélése saját szavaimmal (írásban is, hisz a dán nyelvben igen nagy különbség van a kiejtés és az írásmód között)
- szókártyák készítése, megtanulása
Ez lényegesen több időt vett igénybe, mint amennyit a suliban szántunk rá, úgyhogy mostantól ismét nagyobb szerepet kap az autodidakta tanulás :)
A dán tanfolyam már lassan egy hónapja tart, heti 5x3 órában, ami jóval intenzívebb, mint kellene. Ha a lényeg az, hogy iszonyú gyorsan érjünk a könyv végére, akkor jó.De ha az , hogy az abban foglaltakat el is sajátítsuk, akkor már nem annyira.
Magát a képzést, az alkalmazott módszereket nagyon szeretem. Azt már kevésbé, hogy nincs idő a gyakorlásra (hacsak valaki nem főállásban foglalkozik ezzel, és tanul még az iskola után is). A siker érdekében tehát redukálom az óraszámot, ezzel egyenes arányban pedig növelem az itthoni, vagyis autodidakta tanulás mértékét. Erre azért is szükség van, mert egyrészt angolul tanulom a dánt (és az angolomat is fejlesztenem kell), másrészt a saját tempóm kicsit más. Nem lassabb, csak más. Én jobb szeretek elmélyülni egy-egy témában, alaposabban kielemezve, és begyakorolva a dolgokat. Hülyeség? Lehet, de nekem így esik jól.
Vegyük például a mostani projekt egyik részét: el kell olvasnunk egy (kezdők számára lebutított) rövidke kis könyvet. Erre elvileg volt úgy kb 2 napunk, majd megbeszéltük, hogy mit olvastunk, és válaszoltunk pár kérdésre. Én ezt egészítettem ki az alábbiakkal:
- fontosabb szavak, kifejezések, mondatok kiszótározása (a lényeg a fontos jelzőn van), fordítása angolra (!) (és párhuzamosan a magyar szótár használata is, mert a főnevek többesszáma, illetve a határozatlan névelők beazonosítása így történhetett meg, mivel sikeresen hoztam haza egy erre nem alkalmas dán-angol szótárt)
- Nyelvtani szerkezetek felismerése, kimazsolázása (szigorúan az eddig tanultak alapján, illetve azok gyakorlása céljából)
- A story rövid elmesélése saját szavaimmal (írásban is, hisz a dán nyelvben igen nagy különbség van a kiejtés és az írásmód között)
- szókártyák készítése, megtanulása
Ez lényegesen több időt vett igénybe, mint amennyit a suliban szántunk rá, úgyhogy mostantól ismét nagyobb szerepet kap az autodidakta tanulás :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



