2011. szeptember 4., vasárnap

A finn ábécé és a kiejtés

Első találkozásom a finn nyelvvel interaktív formában az alábbi video által történt:



A finn ábécé jóval kevesebb betűből áll, mint a magyar, szerintem már ebből kifolyólag is könnyebb nyelv. Persze, lehet ezen vitatkozni, ez csak az én személyes véleményem. Alapvetően minden nyelvhez, amit el akarok sajátítani, így állok hozzá: ha magyarul meg tudtam tanulni (ami nem csak szerintem nehéz nyelv), akkor a többi is menni fog (engem pl. nem tudtam megijeszteni azok, akik azzal indítottak, hogy a finn nyelvtan nehéz. Én szeretem a nyelvtant, szerintem én voltam az egyetlen ilyen őrült gyerek már az általánosban is az egész iskolában, alig vártam a magyar és idegen nyelvű órákat is).
A finn ábécé tehát 29 betűből áll, formailag megegyezik a svéddel (ennek ugye a több száz éves svéd birodalomhoz való tartozás az oka), van is benne átvett betű a svédektől: ö, ä és Å (amit ó-nak ejtünk). A kiejtés szerintem nem túl bonyolult, szinte mindent úgy ejtünk, ahogyan a magyarban, de van egy-két különbség, lássuk:

- a finnben kétféle e hang található: ä (ez a magyar e hangnál valamivel nyíltabb, nekem azt mondták kint élő magyarok, hogy olyan, mint a szeretlek utolsó e-je. Nos, ez magánvélemény, de én mindegyik e-t ugyanúgy ejtem a szeretlek szóban. Is. Úgy gondolom, hogy azok, akik még nem éltek Finnországban, illetve nem társalogtak sokat natívokkal, nem fognak tudni különbséget tenni. Személy szerint arra törekszem, hogy az ä-t e-nek ejtsem, semmiképpen nem á-nak vagy ne adj' Isten a-nak. Aztán később majd a kinti környezetben biztosan megtanulom észrevenni e és e között a különbséget). A másik e hang az e betűvel jelölt, ami nagyjából a magyar é-nek felel meg, de rövidebben ejtjük (emiatt én szintén mindig e-nek hallom a natív beszédben)
- az y kiejtése ü, az s betűé sz
- a finnben a magyartól eltérően nincsenek hosszú ékezetek, ezt pótolják a kettőzéssel, amit hosszan kell ejteni (hosszabban, mint a magyar hosszú magánhangzókat), pl: puu (púúú) = fa
- a finn nyelvben vannak diftongusok is (ez számomra a németből már ismerős), ezek lehetnek nyíló (pl. uo, yö, ie) és záruló kettőshangzók (ai, oi, ui, öi, yi, äi, ei, äy, öy, au, ou, eu, iu). Ezek mindig egy szótagba tartoznak, vagyis nem lehet őket elválasztani!!! Ez fontos (vagy nem? az elválasztás minden nyelvkönyvben sarkalatos pontot képez, pedig szerintem erre rá lehet érezni, illetve ha valaki nem biztos az elválasztásban, akkor írja új sorba az adott szót. Beszéd közben meg nem választunk el semmit)
- Mássalhangzók tekintetében a b és a g betűk ritkák, csak idegen szavakban találkozhatunk velük, akárcsak az f betűvel (ez leginkább a nyugati országrészre jellemző, a svéd hatás miatt)
- a h betűt minden esetben ki kell ejteni! (pl kahvi- kávé, nem csaljuk le a h-t :)
- mássalhangzó kettőzés is jellemző, ezeket szintén hosszan ejtjük. Nem fordul elő az alábbi hangok esetében: d, v, h. A kettőzésre figyeljünk, amit hosszan kell ejteni, ejtsük hosszan, ugyanis ha nem, akkor megváltozik a szó jelentése. Pl: tili = számla, tilli= kapor, mato= féreg, matto= szőnyeg. Szóval nagyon nem mindegy! :)
- és egy kis csavar a végére: a gégezárhang. Ez egy olyan hang, amit a helyesírás nem jelöl, a hangszálak hirtelen összezáródásával keletkező hang, mely teljesértékű mássalhangzónak számít. Teljesen hasonul az őt követő mássalhangzóhoz, ezért pl. a tervetuloa ejtése tervettuloa. A gégezárhang leggyakrabban az -e végű névszókban, a tagadó igealakokban és az egyes szám második személyű  felszólító módú igékben bukkan fel.

Mindenkinek javaslom, aki finnül tanulna, és az itt leírtak még teljesen ismeretlenek: nem kétségbe esni, ez is megtanulható nyelv. A szabályok a finnben fontosak, mert akárcsak a magyar, ez is egy ragozó nyelv, vagyis a helyes használathoz elengedhetetlen a nyelvtan.DE ez nem azt jelenti, hogy be kell magolni a szabályokat, és le sem lehet tenni a nyelvtankönyvet. Ezt inkább csak iránymutatónak, érdekes olvasmánynak tekintsük, és példákon, élő szövegen keresztül sajátítsuk el a nyelvet. Sokkal könnyebb és élvezetesebb lesz így. A finn nyelv rendkívül logikus és kiismerhető szabályokon alapul! Engem sokan próbáltak ijesztgetni pl. a fokváltozással. Többször, több forrásból is végig futottam a szabályokon, és mondhatom, hogy megértettem. Általában például egy szabály átolvasása után megpróbálom felismerni azt "élőben" is, vagyis pl. fogok egy rövid cikket, könyvrészletet, és bekarikázom azokat a szavakat, mondatrészeket, amelyekben felismertem az adott szabály érvényesülését. Így sokkal jobban rögzül, és használni is jobban fogom tudni. Ez persze lehet, hogy nem mindenkinek működik így, nekem már a magyar nyelvtannal sem volt sosem gondom, ez biztosan ad egy alapot. De mint ahogyan Lomb Kató is mondta: nincs olyan, hogy nyelvérzék. Van a szorgalom és a lustaság. Előbbi segít, hogy könnyebben tanuljunk meg egy nyelvet, utóbbi hátráltat. Mindenki maga dönti el, melyik kategóriába szeretne tartozni. Én az előbbit választottam :)



2 megjegyzés:

  1. Szerintem az "ä" és "e" hangzása éppen olyan, mint az angol "bad" és "bed" szavakban (bár lehet, hogy tévedek).
    Ha a finnre állított Google fordítóba beírjuk, hogy "a ä e" és felolvastatjuk vele, szépen hallatszik a különbség.
    Tudtommal az "y" betű svéd hatás (elég csak a norvég színdarabra, a Peer Gyntre gondolni), az észtben "ü"-t használnak helyette. (látszanak is, hogy melyek a mély-magas magánhangzópárok: a-ä, o-ö, u-ü)

    VálaszTörlés
  2. az az érdekes, hogy én pl. nagyon sok oktató anyagban á-nak hallom az ä hangot. Nem hiszem, hogy tévedsz, szerintem is így van, de ettől még én nem nagyon érzem még a különbséget, ez idővel biztosan változik (mástól is hallottam már, aki finnül tanult, hogy ez magyaroknak ugye nem egyértelmű, de idővel rááll a fülünk)
    Az y nem svéd hatás, legalábbis a Papp-féle és a Maticsák-féle nyelvtankönyv szerint (de ettől még lehet, végül is az egész finn ábécé a svéd ábécén alapul). A google fordítójával sok negatív tapasztalatom volt már, így nem használom, maradok inkább a natívok által készített hanganyagoknál, előbb-utóbb meg lesz az a kis különbség a két e között

    VálaszTörlés