Hogyan tovább a nyelvtanulás rögös ösvényén?

A szükséges anyagokat tehát begyűjtöttük, ez már önmagában nem kis feladat, ám annál izgalmasabb. A nyelviskolákban ezt a lépést elvégzik helyettünk, ám én szeretem magam összeállítani a tanulmányaimat. Ez is egyfajta perverzió :) személy szerint a papírboltba is ellátogatok ilyenkor, és beszerzek mindent, ami megkönnyítheti a nyelvtanulási folyamatot. Ami engem illet, abszolút vizuális típus vagyok, és nagyon szeretem a színeket, ezt alkalmazom is a nyelvtanulás során: könnyebben előhívok ismereteket, ha azokat színekkel kötöm össze (erről is írok majd még). A papírboltban általában az alábbi dolgokat szerzem be: színes papírok (szókártyának), színes tollak, tollbetétek, kiemelő filcek (számomra szintén nagyon hasznos), lefűző mappa a hozzá való lefűzhető genothermmel, elválasztó lapok, füzetek (szótárfüzetet nem használok), post it-ek, kapcsok, valamilyen doboz a szókártyáknak, színes ceruzák (gondolattérképnek), nyomtató papír.
A nyelvtanulás kezdete óta állandó használatban van az mp3 lejátszó is, ezzel nagyon sok plusz tudásra teszek szert a köztes időkben: futás, edzés közben, utazás közben, vásárláskor, sorban álláskor, takarítás, vasalás, rendrakás stb közben. Kezdőknek egyértelműen a már említett Goethe nyelvleckéket ajánlom, akiknek megy az angol, nyugodtan vágjanak bele valamelyik angol-finn nyelvi anyagba (pl. Talk now). Majd még írok arról is, hogyan használom ezeket az anyagokat.
Ezen kívül számos oldalról lehet finn és persze angol nyelvű podcast-eket letölteni ingyenesen, de nem vetem meg az anyanyelvű audiobook-okat sem! Például finn tanulásom kb. 2. hetében letöltöttem egy finn hangoskönyvet, amiből nem sokat, mondhatni egy mukkot sem értettem. Akkor miért is jó ez nekem? Hát azért, hogy:
1. szokjam az intonációt
2. szokjam magát a finn nyelvet, úgy, ahogy van
3. tökéletes arra, hogy zümmögjön a háttérben, mikor mást csinálok: vagyis, nem követel tőlem maximális figyelmet, a fülem mégis szokja a nyelvet
4. annyira, de annyira nagy öröm, mikor egy-egy szót felismerek!
5. ez is része annak a tervemnek, hogy ne a nyelvtani szabályok határozzák meg a nyelvtanulásom, hanem a mindennapi "élőbeszédből" sajátítsam el ezeket a nyelvi sajátosságokat (pl. már kezdem átlátni az igeragozás lényegét, pedig még egy szabályt sem olvastam el ezzel kapcsolatban).
Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a nyelvtankönyvek feleslegesek, és, hogy ne is használjuk őket! Csak azt, hogy ne akarjuk görcsösen, szóról-szóra bemagolni a szabályokat. A magyar sem így tanultuk meg! Mindenkinek ajánlom egyébként Lomb Kató könyveit, melyek számos nagyon jó ötletet, örök érvényű igazságot tartalmaznak a nyelvtanulással kapcsolatban. A tolmácsnő közel 16 nyelvet tanult meg szinte egyedül, úgyhogy valamit tudhatott :) Személy szerint én is az ő tanácsát követem: a nyelvet minden oldalról be akarom venni, akár egy meghódítandó várat.
Ez az oka annak, hogy tegnap belekezdtem egy finn sorozat (Helppo elämä) nézésébe, mert bár sokat nem értek a szövegből, a történés egy részét így is ki lehet bogozni, és, mivel érdekel, mi lesz a folytatásban, motiválva is vagyok. A saját, filmnézős módszeremről is írok még a későbbiekben.
Tehát igyekszem a lehető legtöbb hanganyagot bevinni, az inputot töméntelen mennyiségben bejuttatni, hogy aztán mehessen kifelé az output. Minimális, közel 2-300 szavas szókincsem sem gátol meg egyébként abban, hogy megpróbáljam magam kifejezni finnül. Bezzeg angolul! Na, az lesz számomra igazán komoly feladat: lebontani a gátat, ami akadályozza a kommunikációt.
A nyelvkönyveimet egyébként egyelőre nézegetem, ízlelgetem, de semmiképpen nem tanulom! Eredmény: online finn újságok olvasgatása, audio anyagok hallgatása közben egyre gyakrabban ismerek fel nyelvtani szabályokat, és örülök neki nagyon! Vagyis a beszélt nyelv alapján bogozom ki a nyelvtant, és nagyon elégedetté tesz, hogy egyre többet tudok. Ahelyett, hogy belepistulok a nyelvtani szabályok fejfájdító magolásába.